Az óbudai trolibuszvonal
Budapest első trolibuszvonala Óbudán épült ki az Óbudai kocsiszín és a temető között.
Ehelyt csak a vonal két jelentősebb évszámát említem meg, részletesebb leírás
itt van.
1933.XII.16. |
Az óbudai trolivonal megnyitása
7: Óbuda, Vörösvári út - Óbudai temető |
1944.IX.21. |
Az óbudai trolivonal megrongálódik, a forgalom vége. |
Érdekes módon ezzel nem ért véget a budai trolibusztörténet: 1953. körül a Henger utcában lévő Pálffy telepre költöztették a trolibuszok főjavítását. Ez eredetileg egy lóvasúti telep volt 1867-ből, amelyet a villamosításkor kocsiszínné építettek át. Kis mérete miatt a BSzKRt. idején már nem használták rendes forgalmi telepnek, csak tárolásra. 1948-ban villamos főműhelyt alakítottak ki belőle. A trolibuszok kipróbálására a kocsiszín körül (Henger utca - Tölgyfa utca - Fekete Sas utca) egy próbavezetéket építettek. A telepet valószínűleg Pongrác garázs átadásával (1962.) hagyták ott a trolibuszok. Ezután még sokáig a BKV tulajdonában volt az épület, iparvágány kapcsolata 1970 körül szűnt meg, majd 1999. körül a BKV Rt. eladta.
A Király utcai vonal
A háború után új lendületet vett a trolibuszfejlesztés, legfőképpen a "nagy testvér" Szovjetúnió trolibuszüzemeinek sikerén felbuzdulva. Budapest így remélte a szűk belvárosi utcákon fejleszteni a tömegközlekedést. Elsőként 1949. december 21-én a Király utcai 10-es villamosvonalat váltották fel a 70-es trolibusszal (a villamos 1949. december 11-ig közlekedett). A vonal hosszabb lett mint a villamos: a Városligeten áthaladva az Erzsébet királyné útjai aluljáróhoz közlekedett. A trolibusz próbaüzemet már 1949 májusában megkezdték a volt óbudai kocsikkal a Városliget területén. Érdekes módon Budapest ekkor a merev rendszerű vezetékfelfüggesztés helyett a svájci Kummler-Matter rendszerű lengő vezetékrendszert választotta (a Szovjetúnióban jellegzetesebb volt a merev rendszerű vezetékkel kiépült hálózatok). Megfigyelhető a trolibuszvonalak kiépítésekor a villamosvonal-utasterhelés csökkentésének szándéka. A 70-es a Zugló felöl érkező utasoknak nyújtott alternatívát, a későbbi 71-es és 76-os a Nagykörutat tehermentesítette, a 75-ös pedig lehetőséget nyújtott a Belváros elérésére a belső Üllői út elkerülésével. A 70-es vonal később vonalcsoporttá nőtte ki magát: párhuzamosan közlekedett vele 1951-től a 71-es, majd később a 70/A is. A 71-es trolibusz eredetileg kijárt a Szent István körútra, azonban a nagymértékű gyalogosforgalom akadályozta a Jászai Mari téren a trolibuszok forgalmát. Ezért 1953-ban egy utcával beljebb alakítottak ki neki visszaforduló hurkot. A többi trolibuszvonal tervezésekor is inkább a főútvonallal párhuzamos mellékutcába telepítették a trolibusz végállomásokat (például a túloldalon, a 76-os Jászai Mari téri végállomásán). Ekkoriban ezek a mellékutcák igencsak gyér forgalmúak voltak. 1956-ban megsérült a Király utcai vonal, a Kossuth tértől északra nem is épült újjá. 1957-ben a 70-es betétjárata (ami ekkor 78-as jelzésű volt már) bekanyarodó viszonylattá alakult: a Keleti pályaudvarhoz vitték a végállomását. Ezután is időszakosan járt 70/A a BNV idején a Terézvárosi templom és az Erzsébet királyné útja között.
Megindul a forgalom a Podmaniczky utcában
A Podmaniczky utcai trolibuszvonal volt a következő jelentős lépés a hálózat kiépítésében. Itt is egyértelműen villamosvonalak helyére telepítettek trolit: 1949.december 11-én a Nagykörútig rövidült meg az itteni villamosvonal (8, 46), mivel a belső szakaszon a 70-es troli átvette a villamosvágányok helyét. 1952. október 26-án megszűnik a villamos a Színyei Merse Pál utcától befelé és a Dózsa György úton a Szondi utcától. A 8-as villamost a 72-es, a 46-ost pedig a 73-as trolibusz váltotta fel. A megmaradó villamosvágányon a 21-23-24-es közlekedett, hamarosan (1954-ben) ezeket is kiváltotta a 75-ös trolibusz. A villamosvonalak közül a 15-ös járt itt utoljára a Keleti pályaudvarra, 1956. után azonban forgalma nem indult újjá. 1955-ben a Keleti pályaudvartól a Ferdinánd hídon keresztül Újlipótvárosba indult trolibusz 76-os jelzéssel. 1956-ban a hálózat ezen része is károsodott, 1957. elején még mindig nem indult újjá a forgalom. Azonban még ebben az évben egy betétjárat indult a Podmaniczky utca hosszában: a 71-es.
A Baross utcai vonal
A Baross utcai vonal is villamosvonalat váltott fel: 1953. szeptember 21-ig járt a Kálvin térig villamos. Ez az útvonal volt az egyik, ahol már nagyon hamar felmerült a villamosvonal megszűntetése, mivel olyan keskeny volt, hogy a közúti forgalom rákényszerült a villamossínekre. Közúti forgalom alatt lovaskocsik, és más lassú járművek is értendők, ezek forgalma jelentősen lassította a villamosok haladását. 1953. december 30-án nyílt meg a 74-esre "keresztelt" trolivonal, hamarosan egy betétjárata is lett 74/A majd 77-es viszonylatjelzéssel. Elmondások szerint a vonal megnyitásakor nem volt elegendő trolibusz, így piros színű IK-60-as buszok is beugrottak (a piros Ikaruszok exportból visszamaradt járművek voltak). Érdekesség volt m;g, hogy csak egy egyvezetékes kezelővonal kötötte össze a trolibuszhálózat többi részével a Kun utca - Légszesz utca útvonalon; kezdetben amig a Baross kocsiszín egy részét nem alakították át troligarázzsá, a trolik naponta jártak erre. Aztán 1968. után - a Baross téri felüljáró építése miatt - a vonal ténylegesen elszakadt a törzshálózattól. Az 1956-os forradalomban a 74-es vonalnak a vezetékrendszere is megsérült, 1957. februárjáben még mindig üzemszünet volt. A '60-as évek első felében elkezdődött az Erzsébet híd körüli tereprendezés, emiatt a vonal rövidült; végül a Curia utcában jelölték ki a végállomását (a hurok körbejárása is megfordult). Ez a forgalmi rend maradt fenn 1973-ig, amikor a Ferenciek terén lévő közúti aluljáró építésének megkezdése miatt a vonal felszámolása mellett döntöttek. A 74-es vonal megszűnt, de 1983-ban - részben módosított útvonalon és 83-as jelzéssel - újraindult a Baross utcai trolibuszvonal.
Trolibusz a Hungária körúton
Noha már a századfordulón kijelölték a helyét, nagyon sokáig váratott magára, míg kiépült a Hungária körúton az összefüggő villamos körgyűrű. A BVVV egyes szakaszain már épített villamosvonalakat, mégsem alakult ki gyakorlatilag egyetlen szakaszán sem jelentős villamosvasúti gerincvonal. Ez főleg annak köszönhető, hogy a körút több helyen el van vasútvonalakkal vágva, a felüljárók vagy aluljárók kiépítése pedig igen sokáig túlmutatott az adott kor pénzügyi lehetőségein. Ideiglenes megoldásként valósult meg a trolibuszvonal kiépítése, a Rákosrendezőnél lévő sorompók elkerülése végett az északi szakaszát nem is a Hungária körúton, hanem az újonnan kiszélesített Dózsa György úti aluljárón keresztül vezették. Részben ezzel a vonallal pótolták ekkor a megszűnt Dózsa György úti villamosvonal kapacitását is. A 75-ös vonalat 1954. december 31-én avatták, és nagyon hamar felfutott a forgalma: 1960-tól pótkocsis-, 1968-tól csuklós trolik közlekedtek. A trolik így is majdnem percenként indultak. A kiépült vonalra betétviszonylatokat szerveztek: a Dózsa György úti szakaszon a 78-as majd a 79-es; a Hungária körúti szakaszon pedig a 75/A segített a 75-ösön. Jelentős fejlesztés volt, hogy 1962-ben kiépült első ütemben a Pongrác troligarázs; a műhelyi és karbantartási munka körülményein jelentősen javított ez a telep, amit végre eleve a trolibuszközlekedés részére építettek ki.
1952.XII.21. |
72-es meghosszabbítása
72: Dózsa György út - Thököly út (Hungária körút) |
1954.XII.31. |
A Hungária körúti vonal megnyitása
75: Népliget - Váci út
72: Marx tér - Alpár utca (Cserhát utca) |
1955.V.16. |
Új járatok a Thököly úti végállomások kiépítésével
75/A: Népliget - Thököly út
72: Marx tér - Thököly úthoz (Hungária körút)
78: Váci út - Alpár utca (Cserhát utca) |
1956.04.23. |
A 78-as megszűnik igénybevétel hiányában |
1957.II.1. |
Új trolivonal a Keleti pályaudvarhoz
79: Váci út - Keleti pályaudvar (Bethlen Gábor utca) |
1962.X. |
Pongrác úti telep megnyitása |
Új trolivonalak a Keleti pályaudvar környékén
A Keleti pályaudvar környéke a troliközlekedés központjává vált, de a vonalak kialakulása több ütemben történt csak meg. Először a 73-as érte el a Keleti pályaudvart Kerepesi úti oldalát, hozzá csatlakozott a 76-os 1955-ben. A tér másik oldalán 1957-ben szerveződött meg a troliforgalom, ekkor indult a 78-as és 79-es vonal - kezdetben egy helyről a Bethlen Gábor utcából. A villamosvonalak fokozatosan kerültek el innét: először 1952-ben a Dózsa György úti vonal szűnt meg, illetve a Keleti pályaudvar érkezési oldalának közvetlen kapcsolata a Rákóczi úttal (itt volt a BHÉV végállomás). 1956 után pedig a Bethlen Gábor utcában szűnt meg a villamosforgalom, innentől kezdve a villamosok teljesen kiszorultak a forgalom lebonyolításából a trolibuszok "felségterületén". Ezzel együtt mind a Dózsa György úton, mind a Bethlen Gábor utcában maradt járható villamos vonalszakasz mint iparvágány: a Dózsa főműhely és a Damjanich kocsiszín kiszolgálására. 1968-ban kezdődött meg a Baross téri aluljáró kiépítése, ekkor a 73-76-os vonal végállomást áthelyezték a Baross tér ellenkező oldalára, a Bethlen Gábor utcába.
1952.X.26. |
Az Izabella utcai vonal megnyitása
73: Marx tér - Keleti pályaudvar érkezési oldal |
1953.XII.30. |
Garázsmeneti vonal átadása a Baross utca felé |
1954.XII.31. |
Az Alpár utcai végállomás átadása (72-es, majd 78-as végállomása) |
1955.IV.6. |
Új trolibuszvonal
76: Jászai Mari tér - Keleti pályaudvar érkezési oldal |
1957.II.1. |
Új vonal a Dózsa György út felöl
79: Váci út - Keleti pályaudvar (Bethlen Gábor utca) |
1957.V.7. |
Új vonal a Damjanich utcából
78: Kossuth Lajos tér - Keleti pályaudvar (Bethlen Gábor utca) |
1963. körül: |
A Bethlen Gábor utcai végállomás megszűnése
78: Kossuth Lajos tér - Keleti pályaudvar (Garay utca)
79: Váci út - Keleti pályaudvar (Garay utca) |
1968. körül |
Útvonalmódosítások:
73: Marx tér - Keleti pályaudvar (Garay utca)
76: Jászai Mari tér - Keleti pályaudvar (Garay utca) |
1971. körül |
További útvonalmódosítások
73: Marx tér - Keleti pályaudvar (Bethlen Gábor utca)
76: Jászai Mari tér - Keleti pályaudvar (Bethlen Gábor utca)
79: Váci út - Keleti pályaudvar (Garay utca) |
|